Érzéseimről.....

A szívem csak úgy repesett az örömtől, mert itt volt együtt mind a négy unokám! Ritka pillanatok, mert a nagy,aki már 16. évében van, még a gyakorlatát tölti a középiskolában,  egyébként is csak a hétvégeken van itthon ,a pindurka pedig sokszor átalussza még 1 évesen az időt,amikor a többiek itt vannak.

Akkora féltéssel és szeretettel  tette fel a fára a nagy a kisebbet, -aki már percek óta kérleli-,hogy öröm volt nézni. A nagyobbak első  udvari dolga, még a mai napig is az, hogy felmásznak a fára. A diófára. Ez a kedvencük J Azért nem vágtuk le ezt az ágát, ami egyébként nagyon akadályoz bennünket a közlekedésben, mert a fiúk számára ez a felkapaszkodó ág. Segítségével  kapaszkodnak  fel mindig a fára J

A szívem örült, de el is szorult, hiszen aki elindult egyedül a nagyvilágba a középiskolába, még gyerek volt, most pedig már kész fiatalember,kész pasi J Nagy is és gyerek is még .Boldogan mentünk eléje az állomásra, s hoztuk haza ,mert mindig elébe megyünk. Ő pedig örömmel jön velünk J

Annyira eljárt az idő,sokszor eszembe  jut, hogy nem lehetek majd mindig az élete  (életük  ) része,hiszen egyszer az én időm is lejár. Vajon miért jut olyan gyakran az eszembe? Miért szorul úgy össze a szívem? Tudom, hogy nem élünk itt a földön örökké, de óriási öröm, hogy legalább ezt megérhettem. Négy fiú unoka! Maga a földi  szépség és boldogság! Olyan gyönyörűek együtt! Annyi szépség, derű,okosság és szeretet jellemzi őket! J

 És a két lányom! Akikért annyira rajongok! Akiket nagyon -nagyon  szeretek,s érdekes nézni, ahogy ők is ugyanúgy gondoskodnak, tesznek meg mindent  a fiúkért, ,ahogy annak idején én ő értük . Jó látni és érezni az összefogást, az összetartozást, a testvéri  szeretetet, az egymás segítését! J

Ma lehet, hogy különösen érzékeny vagyok, magam sem értem, miért, mi van velem,de a szívem emlékezni fog ezekre az órákra J

A középső unokám itt nyaral, de rengeteget segít! Fantasztikus érzés, hogy 12 évesen már féltő szeretettel vesz körül. Mami, te csak pihenj, ne erőltesd a kezed, én majd megcsinálom! Imádom azt a kis értelmes , segítőkész buksiját! J

Négy teljesen más korosztály- Egyik már majdnem 16, aztán 12, s a két kisebb a négy éves és az alig egy. Remek érzés látni a fejlődésüket ,az eltérő érdeklődést, az egymásra való vigyázás, féltés képességét!

Az enyémek! A mienkek! Belőlem is van kicsi rész mindegyikükben Ha csak pinduri is, de továbbvittük az életünket bennük, velük.

Jó hozzájuk bújni, esténként titkokat súgni, mindent elmondani. Csodálatos! Boldog vagyok, hogy hozzám tartoznak! Hogy vannak, hogy szeretnek, hogy szerethetem őket!

Óriási hálát érzek, hogy mindez itt lehet, itt lakhat az szívemben, lelkemben, értelmemben.

Kívánom, hogy mindenki tapasztaljon meg hasonló érzéseket! 

S örömből született levendula tölcsérem , amiben benne van a mai  összes érzésem .

A héten készítettem, gondolván a mai napra :)

 Legyen örömteli, kellemes a hétvégétek! :)