Csak mert szép, és kell, a mostanában nagyon nagyon érzékeny lelkemnek
Dsida Jenő: Egy fehér lélekhez
Nézzél szemembe… így… sokáig…
Ne nyíljon ajkad semmi hangra;
Lelkem álmodik édes álmot,
S félek, hogy a hang felzavarja.
Ne nyíljon ajkad semmi hangra;
Lelkem álmodik édes álmot,
S félek, hogy a hang felzavarja.
Nézzél szemembe… így… sokáig…
Ez a pillantás, mire vágyom,
Ez lesz az élet szent csatáján
Győzelmet osztó talizmánom.
Ez a pillantás, mire vágyom,
Ez lesz az élet szent csatáján
Győzelmet osztó talizmánom.
Mert sok sugár fog rámderülni,
De lelkemet, mely így betöltné,
Ilyen fehéret, ilyen tisztát
Nem fogok kapni soha többé
De lelkemet, mely így betöltné,
Ilyen fehéret, ilyen tisztát
Nem fogok kapni soha többé
Gyönyörű!
VálaszTörlésKedves Éva!
Az előző bejegyzésedet már többször elolvastam... csak nem volt szavam, amit le tudtam volna írni... csak érzések kavalkádja...
Szeretem a lelkedet! :)
Szeretettel ölellek (így virtuálisan, de őszintén): Ildikó
Ildikó: Nagyon köszönöm! Én is tiszta szívből ölellek! :)
VálaszTörlésOh! Én ezt most nem értettem.
VálaszTörlés