2012. december 5., szerda

Az én Mikulás mesém

Sok-sok évvel ezelőtt, amikor még kislány voltam, apukám rengeteget mesélt nekünk. Híres volt a mesemondásáról, el tudta vele varázsolni a gyermek közönségét. Mindig beleszőtte a nevünket a mesébe, sose maradtunk ki belőle. Ezért voltak ezek a saját meséink! Rajongtunk érte!
Természetesen voltak Mikulás mesék is. De ezeknek élő részesei voltunk.
Egyszer, Mikulás estéjén, szépen kitisztítottuk a csinos kis csizmácskáinkat , gondosan kitettük őket az ablakba. Apukám jó nagy feneket kerített neki, szigorúan átnézte, még ő is fényesített rajtuk egy kicsit a hatás kedvéért.
Odakint nagy hó volt, szinte világított.
Aztán lefeküdtünk, hiszen másnap Mikulás napja volt.
Még nem is említettem, hogy apukámat Miklósnak hívták. Így mi mindig duplán ünnepeltünk, mikulásoztunk.
Saját maga nevét is megviccelve tanította velünk a névcsúfolót:
  „ Miki,- miki, Mikulás,
    Nem szereti a gulyást,
    Mert a gulyás paprikás,
    Miki-miki, Mikulás! J)
Történt a következő reggelen, hogy kisöpörtem az álmot gyorsan a szememből, s mentem a konyhába, csodát látni. Az ablakban azonban csak az üres csizmám állt. Hirtelen végig gondoltam a z előző napokat, de nem találtam köztük semmi olyat, ami miatt ne hozott volna a Mikulás semmit!
Kipirultam, aztán elgondoltam, talán még ide sem ért. Visszabújtam az ágyba. Persze csendesen sírdogáltam.
apukám felkelt, de nem szólt egy szót sem. Aztán kis idő múlva,- csak addig ,míg épp ki lehetett nézni az ablakon, -  mély csengő hangján hangosan kiabálta a nevemet!
Gyorsan kiugrottam az ágyból, hátha épp most rakja teli a csizmámat a nagyszakállú.
Apukám felkapott az ölébe, és kimutatott fejével az udvarra.
Lágyan megölelt, és belekezdett a mesébe:
-         Odanézz! A Mikulásnak éjjel kiszakadt a zsákja ! Mind itt hagyta a sok ajándékot!
-         Láttam, amikor késő este, erre járt, s valamit nagyon húzott maga után, hát a zsák volt, de  nem volt itt a mindent varró tűje, ezért nem tudta befoltozni. Itt hagyta hát az ajándékokat Nektek, hadd örüljetek. Tudta, hogy megérdemlik ezek a gyerekek.
A mese persze folytatódott, de engem már nem nagyon érdekelt , hiszen a végét már láttam.
Képzeljétek csak el, a hóban elszórva, potyogtatva, egy széles sávban gyönyörű arany diók, mogyorók, almák, csokoládék hevertek. Nekünk akkor az volt a Mikulás udvar!
No és a Mikulás csizmájának a nyoma! Az volt ám az igazi csoda. Mert apukám odakint a hóban, el is játszotta nekünk merre ment a Mikulás, mit csinált,hogyan próbálta befogni a zsákon a szakadást.
Gyermekkorom  legboldogabb időszakához tartozik .
Ma is őrzöm a csizmáját, szép fekete bőr csizma, amihez persze verset is tanított nekem.:)
Ma veszek egy Mikulásvirágot, és gyújtok érte egy gyertyát, mert holnap lesz a névnapja.
Kiviszem a temetőbe, ez az én Mikulás ajándékom NEKI!
Ma már a gyerekeknek, s a kis unokáimnak meséljük, mert ez nem lehet kihagyni!
Februárban Törökországban Myra városában jártunk, megnéztük Szent Miklós sírját is. Megkönnyeztem, mert mindig eszemben van apukám, aki nagyon nagy szeretettel nevelgetett bennünket!


A férjemmel közös projekt volt néhány évvel ezelőtt ez a maci -mikulás. Ő kifűrészelte, én meg felöltöztettem . az unokáim örömére. Azóta mindig alig várják, hogy december elején kitegyük az ajtó elé. mindig találnak benne valamit. It tmég üresen áll.

 És néhány gyümölcs már van benne, majd mire ideérnek tele lesz finomsággal:)


                                        Már csak a gallér igazítása van hátra! :)
Legyen kellemes Mikulás napotok!

5 megjegyzés:

  1. Köszönöm szépen a mesét! Most egy kicsit nekem is jött a Mikulás!
    Nagyon szép gyermekkorod lehetett... most már tudom, kitől örökölted ezt a sok szépet, ami Benned van :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon-nagyon jó volt itt Nálad, szinte visszarepültünk Hozzátok! Köszönöm!
    A virágod is gyönyörű!

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt a szívet-melengető történetet!!!♥

    VálaszTörlés
  4. Megint nagyon szép történettel örvendeztettél meg bennünket. Nekünk a karácsonyhoz fűződő hagyományunk volt.

    VálaszTörlés
  5. Megint nagyon szép történettel örvendeztettél meg bennünket. Nekünk a karácsonyhoz fűződő hagyományunk volt.

    VálaszTörlés