Azon gondolkodtam a napokban, hogy milyen gazdag is vagyok.
Még a lábamat sem kell kitennem a kertemből, mert valami oknál fogva annyi
növényem van, amit nem én ültettem, hanem maguktól települtek, röppentek ide,
kúsztak, bújtak hozzám. Valószínű , hogy kiválasztották maguknak a helyet, s
engedve az én sóhajaimnak, kívánságaimnak, meghallva azokat, nálam bújtak
földbe, hogy megörvendeztessenek.
Így repült hozzám bodza őnagysága, aki gyönyörű kalapjaival
állandóan bókolva köszönt reggelente.
Aztán a szomszédban kivágott akác is itt talált menedéket,
hogy- hogy nem, átbújva a kerítésen nálam vert tanyát. Hagytam. Csillagfürtjei
illatosan kínálgatják magukat, csilingelve adják tudtomra, hogy szabad a vásár!
A másik szomszéd,tovább gondozni nem kívánva, málnáját
kipusztítva, immár a mi kerítésünkön át gyökérindájukat átvezetve a földben, megtalálták a megfelelő helyüket, hogy tovább
létezzenek. Hogy kedves kis unokáimnak kínálják a friss piros gyümölcseiket! Igyekeznek
minden évben óriásira nyújtózni, hogy könnyebben szedegessük ,a néha fájós
derekunkkal. A gondosan édesre érlelt, napsütötte helyen gyökeret vert Málnuska
már régóta igyekszik meghálálni a szeretetet.
Tegnap reggel vadrózsára is bukkantunk a testvérem
kertjében. Szeretnéd?- kérdezte . Tudta, hogy igent mondok, ezért hagyta meg az
életét. Még picike kis élet, de nekem már álmomban megmutatta a virágait.
Gyönyörű bársonyos, simogatóan halvány rózsaszín virágai lesznek.
A diófát viszont a mamától hoztuk el. Senkinek nem kellett.
Nekem azóta is ahányszor elmegyek mellette eszembe jut, hogy milyen hálás érte.
Az unokáimnak a legklasszabb fa, amire mászni és amin üldögélve elbújni lehet.
Be lehet látni az egész kertet. A madarak fészkelő helye, a vadgerlepárunk már
évek óta itt neveli a kicsinyeit.. Mi sokat üldögélünk alatta, és emlékezünk
.És ad nekünk sok sok gyógylevelet, és
enni valót. Szeretem mindenestől .Régen ,kislánykoromban, még az otthoni
diófánkról verset is írtam.:)))))
Ha a lábam elé nézek rögtön eszembe jut az ibolyák tavaszi
sokasága, ami szinte kék, lila fehér, rózsaszín szőnyegként terül az udvar
egy-egy részén . Mennyi finomságot készítettem belőle.
Persze nem hagyhatom ki Csípős Csalán kedves kertlakómat se, melyet a kert végében háborítatlan környezetben hagytam. hogy a kert szelleme is megmaradjon nálam :)
A sok gyógynövény: cickafark , árvacsalán,csalán, lándzsás
utifű, aranyvessző , körömvirág, kövérporcsin, százszorszép naponta mosolyogva köszönt,
amikor ideje van. …..
Sorolhatnám hosszú papirusztekercsen leírva, az én
kincseimet!
És hálás vagyok mindezért, mindenért, ami megadatik nálam
itthon. A sok kis élet, amelyekben gyönyörködni lehet. Itt vannak, ha szükségem
van rájuk.
Már medvehagymát is találtam, nem is keveset!
Elég nagy az udvar, a kert, szerencsére, elférnek nálunk..
Hát ez az én nagy gazdagságom <3 Érzitek az aranyat? Ott
vannak a fák alatt! <3
Pitypangszörpöt készítettem :)
Néhány szép kép a kertünkből :)
Szeretettel kívánok nagyon szép jövő hetet Mindenkinek! :)