A szívem csak úgy repesett az örömtől, mert itt volt együtt
mind a négy unokám! Ritka pillanatok, mert a nagy,aki már 16. évében van, még a
gyakorlatát tölti a középiskolában, egyébként is csak a hétvégeken van itthon ,a
pindurka pedig sokszor átalussza még 1 évesen az időt,amikor a többiek itt
vannak.
Akkora féltéssel és szeretettel tette fel a fára a nagy a kisebbet, -aki már
percek óta kérleli-,hogy öröm volt nézni. A nagyobbak első udvari dolga, még a mai napig is az, hogy
felmásznak a fára. A diófára. Ez a kedvencük J
Azért nem vágtuk le ezt az ágát, ami egyébként nagyon akadályoz bennünket a
közlekedésben, mert a fiúk számára ez a felkapaszkodó ág. Segítségével kapaszkodnak fel mindig a fára J
A szívem örült, de el is szorult, hiszen aki elindult
egyedül a nagyvilágba a középiskolába, még gyerek volt, most pedig már kész
fiatalember,kész pasi J
Nagy is és gyerek is még .Boldogan mentünk eléje az állomásra, s hoztuk haza
,mert mindig elébe megyünk. Ő pedig örömmel jön velünk J
Annyira eljárt az idő,sokszor eszembe jut, hogy nem lehetek majd mindig az
élete (életük ) része,hiszen egyszer az én időm is lejár.
Vajon miért jut olyan gyakran az eszembe? Miért szorul úgy össze a szívem?
Tudom, hogy nem élünk itt a földön örökké, de óriási öröm, hogy legalább ezt
megérhettem. Négy fiú unoka! Maga a földi szépség és boldogság! Olyan gyönyörűek együtt!
Annyi szépség, derű,okosság és szeretet jellemzi őket! J
És a két lányom!
Akikért annyira rajongok! Akiket nagyon -nagyon szeretek,s érdekes nézni, ahogy ők is ugyanúgy
gondoskodnak, tesznek meg mindent a
fiúkért, ,ahogy annak idején én ő értük . Jó látni és érezni az összefogást, az
összetartozást, a testvéri szeretetet,
az egymás segítését! J
Ma lehet, hogy különösen érzékeny vagyok, magam sem értem,
miért, mi van velem,de a szívem emlékezni fog ezekre az órákra J
A középső unokám itt nyaral, de rengeteget segít!
Fantasztikus érzés, hogy 12 évesen már féltő szeretettel vesz körül. Mami, te
csak pihenj, ne erőltesd a kezed, én majd megcsinálom! Imádom azt a kis
értelmes , segítőkész buksiját! J
Négy teljesen más korosztály- Egyik már majdnem 16, aztán
12, s a két kisebb a négy éves és az alig egy. Remek érzés látni a fejlődésüket
,az eltérő érdeklődést, az egymásra való vigyázás, féltés képességét!
Az enyémek! A mienkek! Belőlem is van kicsi rész
mindegyikükben Ha
csak pinduri is, de továbbvittük az életünket bennük, velük.
Jó hozzájuk bújni, esténként titkokat súgni, mindent
elmondani. Csodálatos! Boldog vagyok, hogy hozzám tartoznak! Hogy vannak, hogy
szeretnek, hogy szerethetem őket!
Óriási hálát érzek, hogy mindez itt lehet, itt lakhat az
szívemben, lelkemben, értelmemben.
Kívánom, hogy mindenki tapasztaljon meg hasonló érzéseket!
S örömből született levendula tölcsérem , amiben benne van a mai összes érzésem .
A héten készítettem, gondolván a mai napra :)
Legyen örömteli, kellemes a hétvégétek! :)