Érzéseimről.....

A szívem csak úgy repesett az örömtől, mert itt volt együtt mind a négy unokám! Ritka pillanatok, mert a nagy,aki már 16. évében van, még a gyakorlatát tölti a középiskolában,  egyébként is csak a hétvégeken van itthon ,a pindurka pedig sokszor átalussza még 1 évesen az időt,amikor a többiek itt vannak.

Akkora féltéssel és szeretettel  tette fel a fára a nagy a kisebbet, -aki már percek óta kérleli-,hogy öröm volt nézni. A nagyobbak első  udvari dolga, még a mai napig is az, hogy felmásznak a fára. A diófára. Ez a kedvencük J Azért nem vágtuk le ezt az ágát, ami egyébként nagyon akadályoz bennünket a közlekedésben, mert a fiúk számára ez a felkapaszkodó ág. Segítségével  kapaszkodnak  fel mindig a fára J

A szívem örült, de el is szorult, hiszen aki elindult egyedül a nagyvilágba a középiskolába, még gyerek volt, most pedig már kész fiatalember,kész pasi J Nagy is és gyerek is még .Boldogan mentünk eléje az állomásra, s hoztuk haza ,mert mindig elébe megyünk. Ő pedig örömmel jön velünk J

Annyira eljárt az idő,sokszor eszembe  jut, hogy nem lehetek majd mindig az élete  (életük  ) része,hiszen egyszer az én időm is lejár. Vajon miért jut olyan gyakran az eszembe? Miért szorul úgy össze a szívem? Tudom, hogy nem élünk itt a földön örökké, de óriási öröm, hogy legalább ezt megérhettem. Négy fiú unoka! Maga a földi  szépség és boldogság! Olyan gyönyörűek együtt! Annyi szépség, derű,okosság és szeretet jellemzi őket! J

 És a két lányom! Akikért annyira rajongok! Akiket nagyon -nagyon  szeretek,s érdekes nézni, ahogy ők is ugyanúgy gondoskodnak, tesznek meg mindent  a fiúkért, ,ahogy annak idején én ő értük . Jó látni és érezni az összefogást, az összetartozást, a testvéri  szeretetet, az egymás segítését! J

Ma lehet, hogy különösen érzékeny vagyok, magam sem értem, miért, mi van velem,de a szívem emlékezni fog ezekre az órákra J

A középső unokám itt nyaral, de rengeteget segít! Fantasztikus érzés, hogy 12 évesen már féltő szeretettel vesz körül. Mami, te csak pihenj, ne erőltesd a kezed, én majd megcsinálom! Imádom azt a kis értelmes , segítőkész buksiját! J

Négy teljesen más korosztály- Egyik már majdnem 16, aztán 12, s a két kisebb a négy éves és az alig egy. Remek érzés látni a fejlődésüket ,az eltérő érdeklődést, az egymásra való vigyázás, féltés képességét!

Az enyémek! A mienkek! Belőlem is van kicsi rész mindegyikükben Ha csak pinduri is, de továbbvittük az életünket bennük, velük.

Jó hozzájuk bújni, esténként titkokat súgni, mindent elmondani. Csodálatos! Boldog vagyok, hogy hozzám tartoznak! Hogy vannak, hogy szeretnek, hogy szerethetem őket!

Óriási hálát érzek, hogy mindez itt lehet, itt lakhat az szívemben, lelkemben, értelmemben.

Kívánom, hogy mindenki tapasztaljon meg hasonló érzéseket! 

S örömből született levendula tölcsérem , amiben benne van a mai  összes érzésem .

A héten készítettem, gondolván a mai napra :)

 Legyen örömteli, kellemes a hétvégétek! :)

Találkozás :)

Szerda reggel nagy izgalommal készülődtünk a férjemmel együtt az Évivel való  találkozóra.

Évek óta ismerjük egymást, de csak leveleken, blogunkon, sky- pon keresztül. Egy sor hasonlóság, közös érdeklődés és hobbi hozott közel  bennünket egymáshoz. Évi ,a Teszvesz kuckó blogjának kedves tulajdonosa már évek óta tervezett velem egy találkozót. Most végre SIKERÜLT!

Nagyon messze lakunk egymástól  Évi Szolnokon én Jánossomorján,,azonban a kedves invitálásnak az idén már találkozó lett a vége.

Nagyon – nagyon jól éreztük magunkat együtt, úgy beszélgettünk, mintha már hosszú évek óta lennénk barátnők. A férjem is velem jött, ő is ugyanilyen jól érezte magát. A sok kellemes program, a Tiszavirág fesztivál és sok kis kézműves üzlet meglátogatása mellett rengeteg megbeszélni valónk volt!  Sokat tanultam, rengeteg mintát, ötletet, technikát leshettem el, nézhettem meg , a nagyon ügyesen kézműveskedő  Évitől.

Évi bemutatott egy kedves  blog ismerősnek is, Margónak , aki szinten a fesztiválon  mutatta be szépséges hímzéseit, munkáit.Örültünk a találkozásnak, jó volt látni a szépséges munkáit :)

Évinél  nagyon jó volt! Finomakat főzött, mire felébredtünk már a terített asztal, finom kávé várt bennünket.

Drága Évi! Itt is nagyon köszönjük a kedves vendéglátást, a sok fáradozást azért, hogy mi jól érezzük magunkat! Szeretettel ölellek,  Hálás vagyok, hogy megismerhettelek és a barátnőmnek tudhatlak 

Bízom benne, hogy hamarosan viszonozhatni tudom Neked mindezt!

És most jöjjön néhány kép rólunk 

Évinek ajándékot is vittem: 

Egy középen hímzett szívecskét,

Egy kis rózsakoszorút,

Egy általam díszített gyertyát, amin az unokájával van  :)

Rengeteg ajándékot kaptam én is, a vásárból pedig ezt a kedves levendulás kancsót :

Feltöltődve, tele örömmel, szeretettel jöttünk haza!

Évi, KÖSZÖNJÜK! :)

Levendula , végreeee! :)

Az én kis segítségem, kis Levendula Manóm! :))))

 

Elkészült az idei levendula koszorúm :) Készítettem mellé egy levendula babókát is :)

Sajnos az idén nem jutunk el Tihanyba, de Pannon halmára biztosan. Az közel van, és gyönyörű levendulák nőnek ott is :)

A kertemben , olyan gyorsan virágzik el a levendula, hogy csak kapkodva tudtam szedni belőle bimbósat, ami nem hullik le .

Virágok a kertből, udvarról :

Kellemes, pihentetőbb hetet! Talán kevésbé lesz meleg, s nálunk még a meleg mellett a szúnyogok is rontják a kedvet.Alig lehet odakint megmaradni. Volt a hétvégén szúnyog gyérítés, de nem tudom mi volt a használt szer, ugyanis a szúnyogok fütyültek rá !!!!!!

Lilában

Igyekeztem szép levendula- lilába öltöztetni a csöpp kis teraszunkat. Ahol reggelente a férjemmel kávézhatunk, teázhatunk,  délben akár ebédelhetünk, olvasgathatunk stb.

Készítettem a székpárnákra új huzatokat, varrtam egy egyszerű kis csipkés terítőt, lila színvilágú virágokat ültettem ,és persze a levendula sem hiányozhat a lépcsőről. ilyen lett:)

Lila koszorút is készítettem textilből :)

 

 

Persze nem hagyhatom ki kis Kincseimet sem, a három kisebb fiú unokámat :) Annyira szeretem őket! <3

 

A legutóbbi szülinaposunk Andriskám :) Már komoly nagy fiú! Velem együtt rajong a virágokért, növényekért, mindegyiket ismeri, ami a kertünkben terem :)

Szép hetet kívánok Mindenkinek!

Tegnap megérkezett hozzám Szera ajándéka:

Meseszép rajzolt képe már a második , amit Tőle kaptam. Az elsőt még kezdő blogolós koromban nyertem , s akkor is nagyon örültem neki, azóta is az előszobámban díszít. Most a másik is melléje kerül, mert úgy szeretem a kedves madárkáit, a napot, a virágokat látni a képein :)

Megajándékozott még 2 pár fülbevalóval is, amiket már fel is próbáltam, nagyon tetszenek! Drága Szera! Köszönöm szépen az ajándékokat, köszönöm a kedvességed, a barátságod! :) 

Meseszépek a képeid!  Emlékszel, mondtam Neked, hogy a gyerekekkel még mesét is tudtunk szőni köréje, amikor még dolgoztam?  <3

Szép hétvégét kívánok! :) Legyen ilyen szép madárdalos, napsütéses, virágos a hétvégétek, mint Erika rajzain :)

Kedveseim! Sajnos nincs időm blogolni egy ideig, csak egy pindurkát néztem be ide. Annyi a kinti kerti, udvari munka, hogy alig győzöm, Aztán a karom sem igazán javul, most egy hét ismételt injekció kúra, röntgen, gyógyszerek, aztán meglátjuk.

Azért sok minden történt ám, míg nem írtam bejegyzést.

Készítettem szíveket:

Tulipános hímzéssel a közepén.

Kulcsocskával a közepén :) 

Volt, illetve van kiállításom az egyik helyi, Aranykapu  óvodában, arra is sokat készültem:

A vendégkönyvbe gyönyörű idézetet írtak Gárdonyi Gézától! : 

A megnyitón a néptáncos gyerekek remekeltek, kedvestek nekem! :)

 

Kis Tündérkéim!

A vendégkönyv azóta sok szép jókívánsággal gyarapodott :)

Néhány kiállított munkám a teljesség igénye nélkül :)

 

Ilyen szép kis Ovigalériát varázsoltak  :)

   

  

A gyerekek szívesen nézegették a felnőttekkel együtt - az anyák napja színvilágához közel álló tárgyakat :)

Gombos és ollótartó  dobozom , amelybe elbújt az én mindentvarró tűcském, az én Főszereplőm :)

 

Egy kis tavasz :)

És a kalitkába bújt madárkák, amelyek a kedvencek voltak.

A kis Buksik kíváncsian , érdeklődve hallgatták a madárkákról szóló mondókákat :)

  

Végül az én meglepetés mesém következett, amit az tűcskémről mondtam nekik. Arról a tűről, amelyik az enyém, s soha meg nem bökte, sértette meg még az ujjamat. Mert ez a gömbölyű végű tűcske az én mindentvarró tűm, amivel ezeket a munkákat készítettem :)

A gyerekek óriási figyelemmel, szájtátva hallgatták. De még a felnőttek is :)  Még mesélj! - kérték

 Jó volt kicsit nosztalgiázni, feltöltődés volt köztük, mert most is meggyőződésem, hogy a mesék világa , szereplői igazán lekötik a gyerekek figyelmét. :)

Most megyek, és kicsit muszáj dolgoznom a kertben a fájós ízületeimmel, mert rengeteg a munka!
Szép hetet kívánok Nektek! :)