Az én szeretett gazdagságom ....

Azon gondolkodtam a napokban, hogy milyen gazdag is vagyok. Még a lábamat sem kell kitennem a kertemből, mert valami oknál fogva annyi növényem van, amit nem én ültettem, hanem maguktól települtek, röppentek ide, kúsztak, bújtak hozzám. Valószínű , hogy kiválasztották maguknak a helyet, s engedve az én sóhajaimnak, kívánságaimnak, meghallva azokat, nálam bújtak földbe, hogy megörvendeztessenek.

Így repült hozzám bodza őnagysága, aki gyönyörű kalapjaival állandóan bókolva köszönt reggelente.

Aztán a szomszédban kivágott akác is itt talált menedéket, hogy- hogy nem, átbújva a kerítésen nálam vert tanyát. Hagytam. Csillagfürtjei illatosan kínálgatják magukat, csilingelve adják tudtomra, hogy szabad a vásár!

A másik szomszéd,tovább gondozni nem kívánva, málnáját kipusztítva, immár a mi kerítésünkön át gyökérindájukat átvezetve a földben,  megtalálták a megfelelő helyüket, hogy tovább létezzenek. Hogy kedves kis unokáimnak kínálják a friss piros gyümölcseiket! Igyekeznek minden évben óriásira nyújtózni, hogy könnyebben szedegessük ,a néha fájós derekunkkal. A gondosan édesre érlelt, napsütötte helyen gyökeret vert Málnuska már régóta igyekszik meghálálni a szeretetet.

Tegnap reggel vadrózsára is bukkantunk a testvérem kertjében. Szeretnéd?- kérdezte . Tudta, hogy igent mondok, ezért hagyta meg az életét. Még picike kis élet, de nekem már álmomban megmutatta a virágait. Gyönyörű bársonyos, simogatóan halvány rózsaszín virágai lesznek.

A diófát viszont a mamától hoztuk el. Senkinek nem kellett. Nekem azóta is ahányszor elmegyek mellette eszembe jut, hogy milyen hálás érte. Az unokáimnak a legklasszabb fa, amire mászni és amin üldögélve elbújni lehet. Be lehet látni az egész kertet. A madarak fészkelő helye, a vadgerlepárunk már évek óta itt neveli a kicsinyeit.. Mi sokat üldögélünk alatta, és emlékezünk .És ad nekünk sok  sok gyógylevelet, és enni valót. Szeretem mindenestől .Régen ,kislánykoromban, még az otthoni diófánkról verset is írtam.:)))))

Ha a lábam elé nézek rögtön eszembe jut az ibolyák tavaszi sokasága, ami szinte kék, lila fehér, rózsaszín szőnyegként terül az udvar egy-egy részén . Mennyi finomságot készítettem belőle. 

Persze nem hagyhatom ki Csípős Csalán kedves kertlakómat se, melyet a kert végében háborítatlan környezetben hagytam. hogy a kert szelleme is megmaradjon nálam :)

A sok gyógynövény: cickafark , árvacsalán,csalán, lándzsás utifű, aranyvessző , körömvirág, kövérporcsin,  százszorszép naponta mosolyogva köszönt, amikor ideje van. …..

Sorolhatnám hosszú papirusztekercsen leírva, az én kincseimet!

 És hálás vagyok  mindezért, mindenért, ami megadatik nálam itthon. A sok kis élet, amelyekben gyönyörködni lehet. Itt vannak, ha szükségem van rájuk.

Már medvehagymát is találtam, nem is keveset!

Elég nagy az udvar, a kert, szerencsére,  elférnek nálunk..

Hát ez az én nagy gazdagságom <3 Érzitek az aranyat? Ott vannak a fák alatt! <3

  

Pitypangszörpöt készítettem :) 

  Néhány szép kép a kertünkből :)

 Szeretettel kívánok nagyon szép jövő hetet Mindenkinek! :)

Az utóbbi időben rendszeresen gyalogolok 2- 3 km-t. Jól esik egyedül lenni, sokat gondolkodtam , van időm most rá! Már sokkal hamarabb kellett volna időt szakítanom saját magamra! 

Gyaloglásom során egy karám mellett haladtam el, s egy szépséges ló figyelt mindig. Közelebb mentem, de megvártam, amíg ő közelít hozzám. Egészen odajött a kerítéshez. Napokon keresztül egyedül van, senkit nem látok körülötte, csak tán vasárnap. Összebarátkoztunk. :) 

Mikor meglát, már messziről siet, üget elém! Oda dörgölőzik a kerítéshez, és roppant okosan figyel, amikor beszélek hozzá! Nagyon örülünk egymásnak! Szoktam neki vinni sárgarépát, almát. Nagyon szereti. :)

Néhány képet tudtam fotózni is róla :)

Együtt várjuk a találkozást! :)

A múlt héten sütöttem " kenyeret" ,  kókusz és darált mandula keverékéből. Nagyon finom lett. Sokáig eláll, nekem 1 hétig is eltart. Házi finom   baracklekvárral vagy vajjal, de én üresen is szeretem.

Szép tavaszi napokat kívánok Nektek! :)

Játék

Játék Évinél a Teszvesz kuckó blog írójánál! A könyv, amit nyerni lehet nagyszerű a kézimunkázók körében! Gyertek hozzá játszani! :)  

Vajon miért érzek erős késztetést, hogy elolvassam Sándor Anikó: El Camino könyvét?
Miért is olvasom a Szent Jakab útról szóló írásokat, bújom a blogokat?.....????
Tegnap megvettem a Szent Jakab - út című könyvet útitérképpel!!!!
" Állítólag közvetlenül a Tejút alatt húzódik, annak energiái hatnak, amelyek felerősítik az intuíciókat és emóciókat, ezzel magyarázzák, hogy különös dolgok történnek arrafelé…" ( Sánor Anikó )
A magyar Caminot már a nászasszonyom és a nászom megjárta néhányszor....
Vajon meddig bújom még az -e témával foglalkozó könyveket? Előtte Coelho : A zarándoklat című könyvet bújtam, újra és újra ! És még másokat is!
Az út ,az a fontos! Ezzel álmodtam és álmodom!
Honnan jönnek ezek a gondolatok egy ideje???? Egyre erősebben, és nem hagynak ki egyetlen napot sem!

Kép : internet

Február

Jó, hogy látlak hóvirág,

megkérdezem tőled,

Mi hírt hoztál, mit üzensz,

erdőnek mezőnek?

Szedd a szárnyad szaporán,

vidd a hírt madárka,

Útra kelt már a tavasz,

itt lesz nemsokára!

 ( Zelk Z. Hóvirág  )

Nálunk még ilyen szépségesek a hóvirágok.

Kicsit késve, de elkészült a februári ajtókopogtatónk is  A hímzést zöld és szürke- fehér pöttyös anyaggal kombináltam.Kicsi csipke és apró gyöngyöcskék is kerültek rá! :) Ilyen lett készen:

Szép mosolygos hetet kívánok Nektek! :)

Kicsit ritkábban írtam, írok. Sajnos voltak, vannak egészségügyi problémáim, s ezért szerdán kórházban is voltam. Nőgyógyászati beavatkozáson estem át, amitől nagyon nagyon féltem, most várom a szövettan eredményét, bízom benne, hogy minden rendben van!
A kórházi élményeim olyan gyorsan zajlottak, hogy még félni, megijedni sem volt időm! :)
Reggel 7- re kellett bemennem az ambulanciára,( akkorra rendelt be az orvosom )  majd UH-n vártam vagy egy - másfél órát! Egy készülék működött, s rengetegen voltunk!  Mire sorra kerültem, már fél 10 volt, majd újabb várakozás a járóbeteg rendelésen. Az orvosom közben elment szüléshez , na gondoltam, itt 12 előtt nem lesz semmi, mert addig volt rendelés.Utána mehetett volna elméletileg a kórházba.
Aztán egyszer csak nyílt az ajtó, engem szólítottak és kérték menjek fel a nőgyógyászatra, a doktor úr már vár!
A műtő szabad volt, az orvosom már a műtő ajtóban várt, sietnem kellett, épp hogy aláírtam a papírokat, már mutatták is a szobám, a vérnyomásom pulóveren keresztül menet közben mérték, majd gyorsan le kellett vetkőznöm, s szinte úgy ugrottam fel a betegtoló kocsira. Azt se tudtam hányas szobában vagyok, a nővér elmondta, hogy nyugtató injekciót se tud adni, mert a doktor úr már tárt ajtókkal vár! mire végig gondoltam volna a félelmeimet, már aludtam is. Majd negyed órával később a szobában ébredtem. Az orvosom fél óránként benézett hozzám , nagyon figyelmes volt, sok mindent elmondott, s 3 óra körül már haza is mehettem, óvatosan, vigyázva.
A férjem végig velem volt csak a lábadozó órában nem jöhetett be!<3
Azért a félelmeimről néhány szót mondanék: Sajnos ez valós tapasztalat, hogy nem találják a vénámat,. előszőr ettől féltem, hogy nem tudnak elaltatni. Nem először fordulna elő, hogy az infúziót sem tudják bekötni, a fájdalmat se tudják emiatt vénásan csillapítani. Mindezt tudván az orvos, mintha helyre akarná hozni az előző években megélt rossz tapasztalatokat, gondolkodni sem hagyott időt!vagy az élet a sors, mintha most akarna kárpótolni azért a sok szenvedésért, amit a vesekő műtét során átéltem!
Persze nővéreket most sem láttam, azt se tudtam hogy vegyem elő a táskámból az alsó ruhámat stb.Sehol senki, mintha nem lennének nővérek az osztályon, csak orvos és az információs nővérke.
Most itthon lábadozom, és nagyon izgulok, hogy az eredményem jó legyen!
Bocsánat, ha kicsit hosszúra nyúlt, de jó volt kiírni magamból.
Még szedegetem össze, addig is mit tehetek magamért,  hogy segíteni tudjak  a szervezetemnek!

Szép hétvégét, kellemes időtöltést kívánok! :)

Azt hiszem, még nincs vége a télnek, és épp idejében készítettem egy téli koszorút a karácsonyi helyébe.

Becsavartam a koszorút fehér anyaggal, majd gyöngyből készített  csillagokkal ékesítettem. Körbetekertem pomponnal és már kész is. Varrtam két kis kesztyűt és az aljára rögzítettem. Most ez díszíti a bejáratot :)

Jégbe zárt világ! Talán így beszélhetnék a csodás nyírfánkról, amelynek hosszú lelógó ágaira ráfagytak az esőcseppek. Ma kiengedett, s mint vízesés úgy hullott alá a sok olvadt jég a földre az ágairól.

Szép napokat, kellemes hetet kívánok! :)